2005-ben a Lelki Adoptálás Jasna Góra-i központjában egy idősebb hölgy a következő megható vallomást tette: „Özvegy vagyok. A férjem három hónapja halt meg. A házasságunkból nem született gyermek.  Amikor a férjem haldoklott, egyszerre megszólalt: „Mennyi gyermek, kik ezek a gyerekek?” Ezeket a szavakat néhányszor elismételte, majd meghalt. Eleinte nem foglalkoztatott az eset, később azonban elgondolkoztam, miért épp ezekkel a szavakkal távozott a földi életből. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezek voltak halála előtt az utolsó szavai. Egy nap azután megértettem. A férjem évek óta imádkozott a veszélyben lévő megfogant magzatokért, akiket lélekben adoptált. Én magam szkeptikus voltam, és nem hittem ennek az imának a jelentőségében. Ma egészen másképp látom, és azért vagyok itt, hogy magam is adoptáljak egy veszélyben lévő gyermeket, mivel meggyőződtem arról, hogy ez az ima valóban életeket menthet."
"Amíg a földön élsz, az említett „adoptált” gyermekedet csak Isten fogja ismerni. De amikor átléped a halál küszöbét, meglátod majd, hogy erőfeszítéseid nem voltak hiábavalók."

Pawel Milczarek